��Az 1960-as �vek h�r�t� kult�r�j�nak k�vetkezt�ben jelentek meg. Nom�d �letm�dot folytattak �s k�z�ss�gekben �lt�k mindennapjaikat. T�bbekk�zt a vietn�mi h�bor� ellen tiltakoztak. A kult�r�jukban elegyedett a buddhizmus, hinduizmus �s az �si amerikai kult�ra.

Vietn�mban 1945-ben kiki�ltott�k a Vietn�mi Demokratikus K�zt�rsas�got. Ho Shi-minh vezet�s�vel kommunista korm�ny alakult. Franciaorsz�g azonban egy �vvel k�s�bb h�bor�t kezdett, hogy visszaszerezze a ter�let feletti uralm�t. A h�bor� sikertelen volt, �s a b�ket�rgyal�sokon kett�osztott�k Vietn�mot: �szakon kommunista d�len t�k�s rendszer alakult ki. K�s�bb polg�rh�bor� kezd�d�tt, melybe a d�li rendszer v�delm�ben beleavatkozott az Egyes�lt �llamok is, s a hatvanas �vek k�zep�n �gy �szak-Vietnamra is kiterjedt a h�bor�.

Mivel a h�bor� nem mindig �gy alakult, ahogy azt az amerikaiak szerett�k volna, �s egyre t�bb amerikai fiatal katona halt meg „a haz��rt” a k�zv�lem�ny szem�ben megrend�lt az USA korl�tlan hatalm�ban val� hit, �s egyre ink�bb �rtelmetlennek �s hamisnak l�tt�k a h�bor�t egy t�voli orsz�gban. Johnson eln�k a vietn�mi h�bor� miatt, az �t k�vet� Nixon pedig a Watergate-botr�ny kapcs�n v�lt n�pszer�tlenn� f�leg a fiatal, �nmag�t keres� �s a hazugs�gra. �lszents�gre nagyon �rz�keny amerikaiak szem�ben. Egyre t�bb h�bor�ellenes t�ntet�s kezd�d�tt, melyek sokszor utcai harcokba torkolltak (ezek sokszor hal�llal v�gz�dtek), egyre t�bb fiatal tagadta meg a katonai szolg�latot. Vir�gmint�s ruh�kba �lt�ztek, vir�got t�ztek a hajukba, b�kejelet akasztottak a nyakukba, szabads�got �s szeretetet hirdettek, a k�rnyezetszennyez�s ellen harcoltak, a n�k, feket�k �s minden t�rsadalmi csoport egyenjog�s�g�t hangoztatt�k. Fontos v�vm�ny, hogy az�ta az Amerikai Egyes�lt �llamokban t�rv�ny tilt mindennem� faji megk�l�nb�ztet�st. A szabad szerelem h�vei voltak (m�g nem ismert�k az AIDS-t), �s a l�gy drogok legaliz�l�sa mellett �rveltek. A hippivil�gt�l elv�laszthatatlan jelens�g a k�b�t�szer, a „tudatt�g�t�s”, a joint k�rbead�sa egyszerre volt tisztelg�s az egykori indi�n �s�k el�tt �s �jkori �rvacsorav�tel. A drogok meg�t�l�se nemcsak rend�rs�gi �gyek miatt v�lt abszol�t s�t�tt�, hanem sz�mos h�ress�g (Jimi Hendrix, Janis Joplin, Elvis Prestley) korai hal�la miatt is. Hab�r ezekn�l az esetekn�l vil�gosan kimutathat� a szintetikus drogok haszn�lata, nem pedig a hippik �ltal n�pszer�s�tett cannabis sz�rmaz�kok�. Szembesz�lltak a hatalommal �s minden a hatalmat jelk�pez� int�zm�nnyel. Bizonyos �rtelemben anarchist�k voltak: azt vallott�k, szavazz b�rkire, a rendszer szar marad, ha tilt�ssal nevelsz hazugs�gra nevelsz… �szt�n�sen l�zadtak a papa h�bor�s eml�kei, a papa c�ge, a papa hite �s erk�lcse, a papa �lt�zk�d�se, zen�je ellen. Az igazi harcot azonban a cenzorok, az erk�lcscs�sz�k, a rasszist�k ellen, a hossz� haj�akat, a hangos zen�szeket, a homoszexu�lisokat, a hitetleneket m�gly�ra k�v�n�k ellen v�vt�k. Mindezek nem �res sz�lamok voltak: komolyan gondolt�k, hogy ne gett�s�ts�k se a n�gereket, se az indi�nokat, se a t�bbi faji, fizikai, szellemi, vagy vall�si alapon kiki�ltott devi�nsokat. „M�sok” voltak �s meg akart�k �rtetni a „m�ss�got”. Mindegy volt nekik hogy utcai t�ntet�ssel, bolond happeninggel, meztelen v�rosfut�ssal, vagy zen�vel �rt�k el c�ljukat. Legnagyobb megmozdul�suk a Woodstock n�ven ismertt� v�lt zenei fesztiv�lnak indul�, �r�m�nnepk�nt v�gz�d� esem�ny volt. M�rpedig jelent�s c�lokat �rtek el. 1961-ben megalap�tott�k az Amnesty International nev� ma is m�k�d� nemzetk�zi szervezetet, mely t�bbek k�z�tt az elt�ntekkel, a jogtalanul fogva tartottakkal, a megk�nzottakkal, az �ld�z�tt „m�sk�pp gondolkod�kkal” foglalkozott �s foglalkozik az�ta is. B�r sajnos a vietn�mi nem az utols� az eg�sz vil�got megr�z� region�lis konfliktus volt, a megmozdul�sok m�gsem voltak hi�baval�ak: annyit el�rtek, hogy a h�bor�s �s emberis�g elleni b�n�k�rt b�rmely orsz�g vezet�it felel�ss�gre lehet vonni egy nemzetk�zi b�r�s�g el�tt �s az �ldozatok is rem�nykedhetnek n�mi jogorvoslatban. A legf�bb eredm�ny azonban az, hogy a h�bor�elleness�gben nagy hangs�lyt kapott az atomelleness�g, a vegyi �s biol�giai fegyverek betilt�s�nak k�vetel�se a k�rnyezet�nk fokozatos szennyez�d�se ir�nti agg�d�shoz �s a k�l�nf�le „z�ld mozgalmak” megsz�let�s�hez. Ezek a k�vetel�sek el�sz�r csak a fegyvergy�rak, az atomer�m�vek, valamint a katonai t�maszpontok el�tti akci�kban mer�ltek ki, - egy ilyen Kanad�ban megrendezett akci� sor�n sz�letett meg 1969-ben a Greenpeace mozgalom, k�s�bb Angli�ban a Friends of The Earth. Ezek a csoportosul�sok kezdetben t�rsadalmi szervezettekk�nt m�k�dtek, k�s�bb azonban politikai p�rtokk�nt is, amelyekkel sz�molnia kell a parlamenti demokr�ci�knak.